SZÉKELYUDVARHELY – CSÍKSZERDA - CSÍKSOMLYÓ – GYIMESI SZOROS (CSÁNGÓ FÖLD) – CSÍKSZEREDA – HARGITA FÜRDŐ – SZENTEGYHÁZA – MÁRÉFALVA - SZÉKELYUDVARHELY (összesen: kb. 220 km)
Székelyudvarhelyről Csíkszereda felé indulunk, melyet kb. 50 km megtétele után érünk el.
CSÍKSZEREDA
Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. A város ma Hargita megye központja.
Csíkszereda legrégibb építészeti nevezetessége a teljes épségben fennmaradt Mikó - vár, ma a Csíki Székely Múzeum otthona. A monda szerint Szent László király idejében épült az első változata, de miután elpusztult, 1611–1621 között Hídvégi Mikó Ferenc, Csík főkapitánya, mint erődített várkastélyt építteti újra. A reneszánsz épület igencsak díszes lehetett, mert egy 1651-es leltári lista szerint „aranyos bástyája” is volt. Nem sokáig tündökölhetett, mert a Barcsait támogató török porta az 1661-es büntető hadjáratában újra lerombolta. 1714-ben már a Gubernium idején építteti újjá a mai formájában gróf Steinwiller István osztrák császári tábornok. Alaprajza a régi vár vonalait követi, de a díszeitől megfosztott épület már nem nyerte vissza reneszánsz pompáját. Érdekessége két gótikus ablakocska a déli oldalon lévő templombástyán.
A Virág (ma Kossuth) utcában található az 1758-ban, barokk stílusban épült Szent Kereszt műemlék templom. Ennek szomszédságában építették fel az új Millenniumi Templomot, mely megerősíti a régi templom liturgikus erejét. Az új templom tervezését a híres magyarországi műépítész, Makovecz Imre vállalta.
Az Erdély nagy püspöke, Márton Áron nevét viselő gimnázium Csíkszereda egyik legszebb, legimpozánsabb épülete, amely 1909–1911 között épült, szecessziós stílusban. Az iskola annak a csíksomlyói katolikus főgimnáziumnak az utóda, szellemiségének a továbbvivője, amelynek Gábor Áron is diákja volt.
CSÍKSOMLYÓ
Csíksomlyó Erdély leghíresebb búcsújáróhelye, a római katolikus székelyek és csángók vallási központja, az erdélyi Ferences rend székhelye.
Csíksomlyói Kegytemplom és zárda
Erdély leghíresebb szentélyei közé tartozik. 1804–1834 között épült, barokk stílusban. 1876-ban fejezték be, 1876. augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök. Ma a kegytemplom legnagyobb értéke a főoltáron látható, hársfából faragott kegyszobor: Szűzanya a kisded Jézussal, aranyozott, festett XVI. századi szobor, a világon ismert kegyszobrok közül a legmagasabb (227 cm.). Szűz Mária a szobron hármas koronát visel, fölötte 12 csillagból álló koszorú, jobb kezében királynői jogart, bal kezében a kisded Jézust tartja, jobb lábával pedig Nestorius fejét tapossa. A szobor csodatevő ereje messze földön híres. A kegytemplom udvarán található a Szenvedő Jézus kápolna: XV–XVI. században épült. Belsejében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható.
1567 óta tartanak pünkösdi körmenetet itt annak emlékére, hogy a hitüket védelmező katolikus gyergyói és csíki székelyek megverték az unitárius János Zsigmond fejedelem csapatait. A győztes katonák nyírfaágakkal díszített zászlókkal tértek haza a csatából, ezért Pünkösdkor az emberek nyírfaágakat visznek a Templomba.
A csíksomlyói Salvator-kápolna a Kis-Somlyó nevű magaslaton áll. A kápolna az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Többször restaurálták. Szentélye gótikus, hajója deszka mennyezetű festett kazettákkal. Falán több régi festmény látható, külső falán több érdekes felirat van. A másik két kápolna a Passió- és a Szent Antal-kápolna. Az utóbbit a Kis-Somlyó hegy déli oldalában láthatjuk. 1750–1773 között épült gróf Hallerhői Haller Karolina költségén. Barokk oltárképe Szent Antal védőszentet ábrázolja.
GYIMES SZOROS
Csíkszerdából a 12-es főút irányában haladunk Gyergyószentmiklós irányába, kb. 10-12 km megtétele után jobbra fordulva a Moldvába induló 12/A műút Csíkszéphévíz után felkapaszkodik a Pogány-havas (1352) és a Szellő (1495) közötti nyeregre, a Szermászó-hágóra (1195), majd leereszkedik a Tatros völgyébe, mely a Csíki-havasok legpompásabb völgye és átjárót képez Moldva és Erdély között. Ott végigvonul a megye leghosszabb településfüzérén (25 km), a csángók földjén, a Gyimeseken.
Nemcsak a Tatros völgyében, hanem annak jobb és bal oldali mellékágaiban is egymást érik a tipikus hegyvidéki települések, meredek domboldalak, zöldellő legelők és sötét fenyvesek alatt.
A Gyimes név eredetének - hangzásbeli hasonlóságon alapuló - magyarázata szerint olyan hely, ahol sok a gímszarvas. A völgyet részben csíki, részben moldvai menekültek telepítették be. Kiemelkedően gazdag, ősi népköltészettel és párját ritkítóan széles skálájú néptánc-hagyománnyal rendelkezik.
A gyimesi csángók szerint őseik székelyek voltak, akik a katonai szolgálat elől futottak erre az erdős vidékre, ezzel kapcsolatos a csángó szó eredete is: csángó az, aki "elcsángált" (elment) a közösségtől. A csángók bujdosásukkal magyarázzák a moldvai csángókéhoz hasonló öltözetüket is. Ezt egykoron azért használták, hogy megtévesszék az őket üldözőket, hogy azok ne ismerjék fel bennük a szökött székely katonát.
A folyóvölgyben hosszan elnyúló terület lakossága három nagyobb központ köré települt: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk.
Gyimesbükk közelében láthatjuk az 1000 éves határt jelző egykori határátkelő maradványait: a régi vámház épületét (amit közadakozásból felújítottak és 2008.-ban avattak fel) és az egykori határkőt.
Az országútról a vasúti felüljáró után jobbra kell lekanyarodni a régi országútra. A hídon át kell menni és jobb kéz felöl, egy kis dombon pillantjuk meg az épületet a vasúti sínek mellett.
Mögötte a síneken túl, lépcsősor vezet fel a Bethlen Gábor által épített Rákóczi vár ( 1626 ) romjaihoz. A várból szép kilátás nyílik a Gyimesekre.
Visszatérve Csíkszerdára visszafelé vesszük utunkat Székelyudvarhely irányába a már ismert 13 A jelű úton.
HARGITAFÜRDŐ
Hargitafürdő felé a keresztnél balra kell letérni. A közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó és a várostól 21 km-re nyugatra, 1350 méter magasan található ásványvizes, mofettás klimatikus üdülőhely Hargita megye legmagasabban fekvő települése. A fürdőtelep mellett található Erdély legjelentősebb kaolinbányája, ahol a bányászatot a közelmúltban befejezték, a bánya bezárt. A fürdőtelep és a bánya egyaránt a Hargita-hegyvonulatot létrehozó vulkanikus tevékenység utótevékenységének köszönheti létét. Két mofettájában, amelyeket már az 1800-as évektől használnak gyógyászati célra, a szén-dioxiddal együtt száraz gáz formájában záptojásszagú kénhidrogén áramlik a felszínre. Több borvízforrása üdítő ivóvizet szolgáltat. A fürdőt szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve idült gyulladások esetében ajánlják. A környék nyáron kedvelt túrázó terep, télen pedig a környék legismertebb síparadicsoma, több jól felszerelt sípályával.
SZENTEGYHÁZA
A település a környék zenei és népművészeti életének egyik életben tartója. 140 tagú gyermekkórusa van, akik Magyarországon is felléptek már.
A falu temetőjét érdemes megtekintenünk. Korábban fazsindellyel, ma inkább hajlított pléhvel fedett keresztjei egyedülálló látványt nyújtanak.
MÁRÉFALVA
Továbbhaladva Székelyudvarhely felé a következő út menti kis település Máréfalva. Székelykapuiról híres!!
Igazi, galambdúcos székelykapukból valószínűleg ebben a faluban látható a leggazdagabb „gyűjtemény” egész Székelyföldön. Számos közülük védett műemlék.
A kapuk közül tizennégy a XIX. században készült, a legrégebbi 1858-ból való és a katolikus plébániáé.
A falu határát elhagyva érkezünk Székelyudvarhelyre.