SZÉKELYUDVARHELY - ZETEVÁRALJA – GYERGYÓSZENT-MILKÓS - GYILKOS TÓ – BÉKÁS SZOROS – BUCSIN TETŐ – PARAJD – SZÉKELYUDVARHELY (összesen kb. 200 km. )
Székelyudvarhelyről Csikszereda felé kitérünk a városból a 13 A jelű úton Fenyédnél (Bradesti) letérünk balra Székelyvarság irányába. Küküllőkeményfalva – Zetelaka – Zeteváralja irányban közlekedünk.
Zeteváralján érdemes egy pillanatra megállni a falu végén a kanyarnál. Itt található a Korona Panzió által üzemeltetett Tájház. Lehetőség van a Tájházat kibérelni és néhány felejthetetlen napot itt tölteni. A ház megőrizte eredeti szépségét, berendezése különleges, a környékben egyedi, mivel régi parasztbútorokkal van berendezve. Érdeklődni a Korona Panzióban Szász Árpád tulajdonosnál lehet.
Az emelkedőre felmenve tovább az úton elénk tárul a Zeteváraljai víztározó. 140 hektárnyi vízfelületével horgászásra, fürdőzésre, csónakázásra, szörfözésre valamint télen korcsolyázásra alkalmas. Amennyiben a tó partjára szeretnénk lejutni, folytassuk tovább utunkat egyenesen Székelyvarság irányába kb. 1000 méter után jobbra térve a tó partjára érünk le.
Amennyiben megelégszünk a gáton való átkelés során elénk táruló látvány szépségével, akkor az emelkedőn felérve a Tájháztól forduljunk jobbra, a gát tetejére Gyerszószentmiklós irányába. A Madarasi Hargita (az út jobb oldalán) és a Görgényi havasok (az út baloldalán) között vezet az út csodálatos hegyi falvak és fenyvesek között. Útközben csodálatos kilátás nyílik a Gyergyói medencére, ami Erdély leghűvösebb klímával rendelkező területe. A távolság kb. 40 km. (Székelyudvarhely – Gyergyószentmiklós távolsága 65 km.)
GYERGYÓSZENTMIKLÓS
Gyergyószentmiklósra (Gheorgheni) érve érdemes egy kis időre megállni a városban. Itt él Erdély számbelileg legnagyobb örmény közössége. Az 1670-es években a tatárok támadásai elől a Kárpátok túloldaláról áttelepülő örmények a XX. századra átvették a magyar nyelvet, de vallásukat megőrizték. Gazdag marhakereskedők voltak, barokk stílusú házaik ma is láthatók a Márton Áron utcában.
A Gyilkos tó sugárúton haladva a Gyilkos tó irányában jobb kéz felöl pillanthatjuk meg az Örmény katolikus templomot. (Örménytemplom u. 1) A barokk templom 1730-1734 között épült. Méretei és szépsége jól tükrözi az örmény közösség egykori gazdagságát és jó ízlését. Gyönyörű régi csillárok, többágú gyertyatartók, faragott fapadok, kerubokkal díszített szószék emeli a templom fényét. Az egyik bástya padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát. A templom egy 1650-ben épült kőkápolna elemeit is őrzi. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe. A kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot nyolcszögű, meredek cserepes sisakkal fedett két lőportorony és tört alaprajzú kőfal veszi körül. A várfal belső, ablakszerű mélyedéseibe 1750 táján készült mesteri domborművek és festmények láthatók. A cinteremben számos, homokkőből készített síremlék látható. Érdekes egy Ammoniteseket tartalmazó mészkőből készült sírkő, a templomkert kijárata közelében.
A templommal szemben (Gyilkos tó sgt. 23. vagy 25. alatt lehet kérni, hogy a templomot mutassák meg.)
A Tarisznyás Miklós Múzeumban Gyergyó vidéki népművészet emlékeit tekinthetjük meg. Nyitva: k-p: 9-16., sz-v: 9-13. )
Gyergyószentmiklóst elhagyva a 12C jelű úton haladunk tovább a Gyilkos tóhoz (Lacu Rosu).
GYILKOS TÓ
A legenda szerint: Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, Fazekas Eszter. Haja kökény fekete volt, szeme szürkés zöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret faragni is. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön, és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást. A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükrös pogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől. Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű lányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt. Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse. A fiatal lány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ. Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak. Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát. Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a lányt, a zsiványt, sőt meg a pásztort is nyájastól, aki a szembe levő hegyoldalban legeltetett. Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.
A csodaszép legenda még ma is él.
A valóságban azonban a Gyilkos – tó 1837-ben a nagy esőzések következtében keletkezett. A Gyilkos kő ÉNy-i lejtőjének egy része leszakadt, elzárta a völgyet és vele együtt a patakfolyását. Így keletkezett az a különleges kémiai összetételű víz a tóban, mely a víz alá kerülő fenyőfákat konzerválta. S ennek köszönhetően még mai is kísértetiesen merednek ki a tó vizéből.
A Vereskő – patak hordaléka sokszor vörösre színezi a tó vizét, innen is a tó másik neve: Veres – tó. A tájat festői szépségűvé varázsolják a tó fülé emelkedő mészkősziklák. A Keleti Kárpátok leglátogatottabb hegyi tája a Hagymás hegység. A Nagyhagymás Nemzeti Park része a Gyilkos tó, mint ahogyan a Békás szoros is.
A tó körül 1 órás kényelmes séta tehető. De népszerű túrázási lehetőség a Gyilkos tó fölé emelkedő Kis – Cohárd szikla (oda vissza kb. 1,5 órás, közepesen nehéz séta a kék háromszög jelzés mentén) ahonnan csodás kilátás nyílik a tóra és a környező hegyekre. Az ösvény a Bucur panzió bal oldalánál kezdődik. A tavon csónakázási lehetőség is van.
BÉKÁS SZOROS
A tótól kb. 4. km- re érjük el a Békás szorost. A hasadékvölgy a legdrámaibb átkelőhely a Kárpátokon. A szorosban az országutat több kilométeren keresztül 2-300 méter magas sziklafalak keretezik. A sziklák között az út és a patak éppen csak elfér.
A leghíresebb sziklatömb, melynek a tetején egy kereszt áll az Oltárkő.
A Hagymás hegység flórája igen különleges, a környék védett növényfajai: a havasi gyopár, a tiszafa, a sárga tárnics és a zergebogár.
Védett állata a Fogarasi havasokból áttelepített zerge.
BUCSIN TETŐ
A Békás szorosból visszafordulunk Gyergyószetnmiklós irányába. Gyergyószentmiklósból Parajd és Szováta felé vivő 13B jelű utat keressük.
Az 51 km-es szakasz csodálatos fenyvesekkel szegélyezett hegyi szakasz. Az út jó minőségű aszfalt út. A legmagasabb pontja a Bucsin tető 1287 m magas.
PARAJD
A környék fő attrakciója a Sóbánya, melyet már a rómaiak is ismertek, só tartaléka elég volna a világnak 400 évig. A kitermelt kamrákat gyógyászati és turisztikai célokra alakították ki. Ezeknek az embereknek, akik 4 órát vannak lent a föld alatt, kialakítottak futball pályát, a gyerekeknek játszóteret fa játékokkal, sózót (itt a gyerekek nem homokoznak, hanem sóban játszanak), büfét, ahol megihatnak egy finom forró teát és haraphatnak valamit. És nem csak ennyit, hogy növeljék a gyógyulás esélyeit, fokozva a fizikai hatást egy pszichológiai hatással, "építettek" egy - a világon egyedülálló - ökumenikus kápolnát, ez lett a bánya büszkesége.
1993. óta a Nepumuki Szent Jánosnak – a sóbányászok védőszentjének – szentelt kápolnában istentisztelet is tartanak.
A bánya bejáratától busz viszi le a látogatókat a bányába. Felnőtteknek 40 lei körül van a belépő.
A városban található Áprily Lajos emlékháza is.
38 km. megtétele után visszaérkezünk Székelyudvarhelyre a 13A jelű úton.