SZÉKELYUDVARHELY – HÉJJASFALVA – SZÁSZFEHÉREGYHÁZA - OLTHÉVÍZ –VÁD – HALMÁGY – FOGARAS – KERC - BIELA TÓ – FOGARAS – OLTHÉVÍZ – SZÁSZKÉZD - HÉJJASFALVA – SZÉKELYUDVARHELY (összesen: kb. 400 km)
Székelyudvarhelyről Segesvár irányában indulva 38 km után Héjjasfalávánál – Vanatori - balra térünk Brassó irányába az E 60-as útra. Ezen az úton haladunk egyenesen. Szászkézd után 15 km-re tábla jelzi, hogy a Szászfehéregyházi erődtemplomhoz jobbra kell lefordulni Szászbudánál (Bunesti).
SZÁSZFEHÉREGYHÁZA
(az UNESCO Világörökség részét képezi, valóban csodálatos élményt biztosít a falu, hamisítatlan szász település!!!)
Szászfehéregyházát, (Viscri román nevén, Deuch – Weisskrich szász nevén) a mesebeli szépségű szász falvat Szászbuda (Bunesti) településnél jobbra letérve közelíthetjük meg. A letérőtől 6 kilométerre terül el a nemrég még teljes elszigeteltségben létező jellegzetes szász település. Elzártságának köszönhetően maradt meg a legősibb lefátyolozott női népviselet, valamint egy egyedülálló építkezési mód, a XVII-XIX. századbeli frank stílus.
Habár nem a méreteiről és monumentalitásáról híres, a Világörökség részét képező vártemplom egyike a legfestőibb szász parasztváraknak. A faerkélyes tornyokkal körülvett, fehérre meszelt templom, valamint a falu jellege igazi középkori hangulatot áraszt. A templom falai között találjuk a XIII. századbeli, még székelyek által épített román stílusú csarnoktemplom épületének a maradványait.
A XIII. századi ovális várfalakat idővel megemelték, viszont a főbejáratot meghagyták a délkeleti részen. Az erődítések során, a XVI. században a délkeleti oldalt két toronnyal és két bástyával látták el. A legtöbb szász erődtemplomhoz hasonlóan, a védőfalakban kamrákat, szobákat alakítottak ki. Vész esetében ide húzódott a település lakossága, a szobák számozása megegyezett a falubeli házuk számával. A 141. számú házban - ahol az erődtemplom kulcsa is található - egy hagyományos szász szobabelsőt is meg lehet tekinteni. Szászfehéregyháza szerelmese és lelkes támogatója Károly angol trónörökös. 2003-tól kezdődően részben külföldi forrásokból, részben a Mihai Eminescu Alapítvány (MET - Mihai Eminescu Trust) jóvoltából több ház és kúria került felújításra.
Szászfehéregyháza megtekintése után visszatérünk a főútra és folytatjuk utunkat Köhalmom ( Rupea ) érintésével Hoghiz – Olthévíz – településig. Olthévíznél JOBBRA letérünk Comana felé. Az Olt folyó mentén Szászföldön 25 km után érjük el az E 68-as nemzetközi utat. Itt balra fordulunk Fagaras – Fogaras - illetve Sibiu – Nagyszeben – irányába.
A letérést követően a főútra, az első kereszteződésnél balra fordulunk Vád (Vad) irányába.
Ezt a programot május hónapban érdemes beiktatni, amikor megcsodálhatjuk a virágokkal borított nárciszmezőt. /
VÁD
A Fogarasi havasok lábánál elterülő kis település érdekességét az adja, hogy a faluból 3 km- es sétával vagy autóval el lehet jutni a védett területté nyilvánított Nárcisz mezőre (Poiana Narciselor feliratot kell követni). Május hónapban 3 hektárnyi területen nyílik az illatos, fehér nárcisz. Minden évben május 15 és május 25. között egy vasárnapi napon rendezik meg a Nárcisz Fesztivált, melynek tiszteletére sokan népviseletbe öltöznek.
Vádról visszatérve a főútra rögtön balra is fordulhatunk Halmágy (Halmeag) felé.
HALMÁGY
Jellegzetes erdélyi falu, ahol ma is hagyományos életmódjukat megőrizve élnek az emberek. A falu ódon hangulatát elsősorban az itt élő magyar evangélikusok kis templomának köszönheti. A templom a XIII. században épült, háromhajós, a korai gótika stílusjegyeit hordozza magán, egyes elemeiben (pl. a karéjos díszítésű körablakaiban) a kerci apátság templomára emlékeztet. Régi belső bútorzata, különösen festett fakarzata csodálatraméltó. A templom falán látszik egy befalazott ajtó helye, amely állítólag a templomtól 20 km-re lévő fogarasi várba vezető alagutat rejti maga mögött.
A templom kulcsát a lelkésztől vagy a harangozótól kell elérni. A faluban kb. 300 fős magyar lakosság él, így gyorsan találunk valakit, aki segít útbaigazítani.
FOGARAS
A legérdekesebb látnivaló a városban a Vár, Erdély egyik legnehezebben bevehető erődje volt. A Vár hatalmas négyszögű épülettömb, termetes udvarral. Sarkait a síkföldi váraknál szokásos módon erős, sokszögű tornyok zárják le. A belső vár körül állnak a melléképületek, s vaskos bástyák által védett tömör falak szolgálnak külső védőöv gyanánt. E falak lábát hajdan szokatlanul széles ároknak az Olt folyóból táplált vize mosta. A mindennemű megrohanást és aknatámadást lehetetlenné tevő vízen át szétszedhető híd vezetett a zömök, erőteljes kaputoronyhoz.
A vár mai helyén 1310 körül Apor László vajda favárat építtetett. Más történészek szerint Fogaras várának alapjait Pós mester már 1227-1233 között lerakta. A tatárjárás után a havasalföldi vajdák Fogaras vidékének betelepítése során, olyan érdemeket szereztek, hogy a várat a királytól 1464-ig hűbérül kapták. A XV. században a kőből és téglából épült erődnek már van 4 tornya. 1528-1541 között Majláth István, aki később Erdély vajdája lesz, a várat átalakította kastély erőddé. Építtetett még egy belső udvart, és kialakított egy kaputornyot is. A kaputól jobbra a falon látható családjának címere. Bethlen Gábor olasz építészeket hoz, és az újjászületés jegyében megjelennek a virág motívumok, a nyitott erkélyek, és felépül a négy bástya is. Fogaras virágkorát Bethlen Gábor fejedelem alatt élte. Rákóczy György idején megduplázták a külső falat, majd a keletkezett teret földdel töltötték ki, így védőfaluk elérte a 8 méteres vastagságot. Tovább szélesítették a vizes árkot, így a várat 50-70 méter széles és 6 méter mély vizesárok övezte, valóságos tó, melyet az Olt folyóból töltöttek fel. Szétszedhető híd vezetett át rajta a zömök kaputoronyhoz. A külső vár hatalmas bástyáira s a falakra ötven ágyút lehetett felvonni. A XVII. században a várat a fejedelmi igényeknek megfelelően alakították át, hiszen itt élt és halt meg 1690-ben I. Apafi Mihály Erdély fejedelme. Apafi Mihály idejében Fogaras volt az Erdélyi Fejedelemség központja. Többek között az északi fal középső szakaszán képezték ki a várkápolnát, a kastély déli szárnyának első emeletén pedig, a nagyterem közelében, a fejedelmi lakosztályt. A faragott ajtókon kőcímerek és zárókövek díszlenek. A Habsburg királyok idején laktanya volt, egyik kapitánya Mikes Kelemen édesapja, Mikes Pál volt. Jelenleg a várban történelmi múzeum van.
Látogatható:
VI. 01. – IX. 30. között: 8.00-18.00 szombat és vasárnap 8.00 -16.00
X. 01. – V. 31. között: 8.00 – 16.00
Idegenvezetés van: angol, francia és román nyelven.
Tovább haladva Nagyszeben irányába, az út baloldalán látható a tömzsi tornyú református templom, melynek kalandos története jellemző az erdélyi történelemre. Az 1715 és 40. között épült templom elődjét a fogarasi várban szolgáló Habsburg császári katonák lőtték szét, mert a lázadó kurucpárti reformátusok templomának tornyából állítólag be lehetett látni a vár udvarába. Ezért aztán a mostani templomot csak a városközponton kívül és alacsony toronnyal engedték megépíteni. A történelem iróniája, hogy a mai templomban látható az előbb említett Mikes Pál kopjafája, aki az előző templom lerombolásakor a vár kapitánya volt.
A templomkertben van elhelyezve a híres erdélyi emlékiratíró Árva Bethlen Kata szarkofágja.
Ha a templom zárva, a mögötte lévő lelkészi hivatalban érdeklődhetünk.
Utunkat tovább folytatjuk Sibiu felé. Kb. 40 km megtétele után jobbra letérünk Kerc (Carta) irányába.
KERC
A falu végén az elágazásnál jobbra állnak még annak a cisztercita apátságnak a romjai, mely a középkori Magyarország templomépítésére kiemelkedő hatást gyakorolt. Az apátság romos állapotában is még lenyűgöző. Az apátságot 1202-ben alapították, a templomot a XIII. sz. első felében építették. Eredetileg román stílusú, de a tatárjárást követően román és gótikus stílus keveredésével építették újjá. A török pusztítást követően erősen megrongálódott, ezért Mátyás király bezáratta és Szeben városának adta területét. Ma látható romok ebből a korból maradtak fenn. A templom egy része még ma is épen áll, evangélikus templomként működik. A körablakok virágszirom formájú nyílásai a korai gótika jellegzetességei, a csúcsívek találkozásánál látható, koronás Mária – arcot ábrázoló zárókő pedig a híres cisztercita építőmesterekre jellemző. A kulcsot a templom mögött lévő lelkészhivatalban lehet elkérni, ahol magyarul is beszélnek.
Visszatérve a főútra balra fordulunk kb 1 km után a Fogarasi havasoknak a 7C jelű útra Curea de Arges irányába a Transzfogarasi műútra.
FOGARASI HAVASOK
A Fogarasi-havasok (Masivul Făgăraşului) a Déli Kárpátok hegyláncolatának kelet felől második tagja, a Kárpátok legnagyobb tömegű kristályos hegysége.
A Fogarasi havasok hatalmas lánca légvonalban több mint 70 km, szélességében pedig meghaladja a 40 km-t. A csúcsok és bércek sokaságában található Románia tizennégy, 2500 métert meghaladó csúcsa közül nyolc. Itt magasodik a Moldoveanu (2544m), Negoiu (2535m), Viştea Mare (2527m), Lespezi (2522m), Cornu Călţunului (2510m), Vânătoarea lui Buteanu (2507m), Hârtopu (2506m) şi Dara (2500m), és még további 42 csúcs, amelyek magassága 2400 és 2500m között van. Itt található az ország legmagasabban képződött tava. A Mioarelor, 2282 méteren van. A hegység legnagyobb tava a Bâlea, területe 4.65 ha. A legmélyebb glaciáris tó, a maga 15.5 méterével a Podragu. A hegység éghajlata zord, szubpoláris jegyekkel. A hőmérséklet fordítottan arányos a magassággal. Az évi átlag eléri a -2 Celsius fokot, +20 és -38 fok között mozog. A Fogaras fölött ritka a teljesen kék ég! A hegy saját felhőket is termel! Itt mérik a legmagasabb csapadék értékeket is. Eléri az évi 1400 mm-t! Télen gyakori jelenség a lavina, megbénítja még az 1974-ben átadott transzfogarasi műút forgalmát is. De itt, és csakis itt lehet részünk, a hömpölygő köd varázslatos bemutatójában, amely feneketleníti a mélységet, és sejtelmes kontúrt kölcsönöz a szirteknek, majd egy váratlan pillanatban ablakot nyit a lenti világra, ahol az aranyló napsütésben fürödnek a méregzöld pázsitok.
Kirándulási lehetőségek:
- A havasok északi lejtőjén található a Szombatfalvi-völgy zöld rétekkel, fenyvesekkel csobogó vizű patakokkal, a kényelmet turistaház és étterem szolgálja.
- A Bilea-vízesés a Bilea – tó katlanából zúdul alá, alsó végénél turistaszálló áll, ahonnan drótkötélpálya visz fel a 2034 magasságban fekvő Bilea-tóhoz, de felvezet ide a Transzfogarasi út is.
- A havasok északi lábánál található Poiana Neamtului a Riul Máre völgyében, turistaházzal és nagyszerű kilátással a havasok fő gerincére és az Feleki- tói katlanára.
A Biela tóhoz drótkötélpályán vagy személygépkocsival is fel lehet menni a Transzfogarasi úton. Télen az út járhatatlan, nyáron július és augusztus és szeptember hónapban biztonságos. A tóparton található Ceausescu vadászháza, ami most fogadóként üzemel. Nyáron is találunk havat. Felejthetetlen élményt jelent a Fogarasi hegységben való túrázás.
A Fogarasi - havasokban, sajnos, kevés a védetté nyilvánított terület, és védelmük sem biztosított.
A Bâlea Rezervátumot 1932-ben nyilvánították védetté, területe 180 ha. A terület magában foglalja a hegység legnagyobb tengerszemét, a Bilea - tavat és környékét.
A Vádi nárciszrét a Fogarasi - havasok északkeleti lábánál, Vád helység mellett, 400 ha-on terül el.
A Kisárpás-völgyi vadászati rezervátum a zergecsapatok menedékhelye.
A Porcsesdi (Vörös torony) őslénytani rezervátum nem más mint egy kis mészkőfolt, mely megőrizte az 50 millió éves, trópusi tenger egykori élővilágát.
A 2500 méter körüli csúcsok és a 2000 m magasban megtalálható tengerszemek Erdély egyik legcsodálatosabb vidékévé varázsolják a tájat.
Növényzete:
A hegységet alul mintegy széles övként bükkösök szegélyezik, melyek felfelé haladva egyre inkább keverednek fenyvesekkel. 1300 m felett a növényzet megváltozik, itt már a fenyvesek az uralkodók. 2000 m felett az zord éghajlat akadályozza a gazdag növényvilág kifejlődését. Ezért az erdők felett közvetlenül főként törpefenyőkből és borókásokból álló növényzet helyezkedik el, ritkábban cirbolyafenyők is láthatók a jégkorszaki növényzet maradványaiként. A magashegységi zóna felső részein havasi legelők terülnek el. Jellemző virágai az alpesi harangvirág, az encián és a kamilla. A déli oldalon a mészköves területeken nyílik a havasi gyopár.
Állatvilága:
Az állatvilág szintén a magasság változása szerint tagozódik. Alul az erdőlakó emlősállatok közül a barnamedve, a szarvas, az őz, a vaddisznó, a mókus, a vadmacska, a menyét és a borz a jellemző. Feljebb a zerge az uralkodó állatfaj. A madárvilágot alul a rigófélék, a vörösbegy, a cinkefélék, a holló és az egerészölyv képviseli. Feljebb a gerinceken és a havasi legelőkön a kőszáli sas fordul elő nagy számban. A kígyók előfordulása ritka, közülük leginkább a keresztes vipera fordul elő 2000 m magasságig. A halak közül a pisztráng szinte minden vízfolyásban és tóban megtalálható.
Hazafelé ugyanazon az úton közlekedünk, amin jöttünk. Fogaras – Olthévíznél vissza az E 60-as nemzetközi jelölésű útra és Segesvár irányába folytatjuk utunkat Szászföldön. Érdemes az úton Százkézdnél – Saschid - megállni kis időre.
SZÁSZKÉZD
(erődtemploma az UNESCO Világörökség jegyzékén szerepel)
Százszkézd eredetileg székely település volt, az itt élők a XII. században települtek át a mai Kézdivásárhely környékére. A településre pedig szászok költöztek. A falu erődtemploma (1496) mellett hatalmas, díszes torony áll (1677) . A torony feltűnően hasonlít a segesvári óratoronyra. Ez nem véletlen, ugyan is a falu a középkorban sokáig versengett Segesvárral a vidék legjelentősebb városának címéért. A templomot a 181. szám alatt lakó Hermann úr szokta kinyitni.
Ezt követően pedig folytatjuk utunkat Segesvár felé és előtte letérünk jobbra Héjjasfalva – Székelyudvarhely.