+40-722-515.407 | office@koronapanzio.ro

SZÉKELYUDVARHELY – CSÍKSZEREDA – TUSNÁDFÜRDŐ – SZENT ANNA TÓ – MOHOSI LÁP – BÁLVÁNYOSFÜRDŐ – KÉZDIVÁSÁRHELY – GELENCE – ALSÓCSERNATON – TUSNÁDFÜRDŐ – CSÍKSZEREDA – SZÉKELYUDVARHELY (összesen: kb. 300 km)

Székelyudvarhelyről a 13A jelű úton közelítjük meg Csíkszeredát.

 

CSÍKSZEREDA


Petőfi utca, Csíkszereda. Fotó: Hektor894

(a Gyimesi programban szerepel megtekintése)

Csíkszereda Erdély keleti felében helyezkedik el, a Hargita-hegység vulkáni vonulata és a Csíki-havasok közé beékelődő Csíki-medence középső részén. A város az Olt mentén haladó észak-dél irányú és a Tolvajos- és Gyimesi hágókon áthaladó nyugat-kelet irányú közlekedési útvonalak kereszteződésénél alakult ki. A város ma Hargita megye központja.   

Csíkszereda legrégibb építészeti nevezetessége a teljes épségben fennmaradt Mikó - vár, ma a Csíki Székely Múzeum otthona. A monda szerint Szent László király idejében épült az első változata, de miután elpusztult, 1611–1621 között Hídvégi Mikó Ferenc, Csík főkapitánya, mint erődített várkastélyt építteti újra. A reneszánsz épület igencsak díszes lehetett, mert egy 1651-es leltári lista szerint „aranyos bástyája” is volt. Nem sokáig tündökölhetett, mert a Barcsait támogató török porta az 1661-es büntető hadjáratában újra lerombolta. 1714-ben már a Gubernium idején építteti újjá a mai formájában gróf Steinwiller István osztrák császári tábornok. Alaprajza a régi vár vonalait követi, de a díszeitől megfosztott épület már nem nyerte vissza reneszánsz pompáját. Érdekessége két gótikus ablakocska a déli oldalon lévő templombástyán.

A Virág (ma Kossuth) utcában található az 1758-ban, barokk stílusban épült Szent Kereszt műemlék templom. Ennek szomszédságában építették fel az új Millenniumi Templomot, mely megerősíti a régi templom liturgikus erejét. Az új templom tervezését a híres magyarországi műépítész, Makovecz Imre vállalta.

Az Erdély nagy püspöke, Márton Áron nevét viselő gimnázium Csíkszereda egyik legszebb, legimpozánsabb épülete, amely 1909–1911 között épült, szecessziós stílusban. Az iskola annak a csíksomlyói katolikus főgimnáziumnak az utóda, szellemiségének a továbbvivője, amelynek Gábor Áron is diákja volt.

 

CSÍKSOMLYÓ


A Csíksomlyói Szűzanya aranyrózsája

(szintén a Gyimesi programban szerepel megtekintése)

Csíksomlyó Erdély leghíresebb búcsújáróhelye, a római katolikus székelyek és csángók vallási központja, az erdélyi Ferences rend székhelye.

Csíksomlyói Kegytemplom és zárda

Erdély leghíresebb szentélyei közé tartozik. 1804–1834 között épült, barokk stílusban. 1876-ban fejezték be, 1876. augusztus 20-án szentelte fel Fogarassy Mihály erdélyi püspök. Ma a kegytemplom legnagyobb értéke a főoltáron látható, hársfából faragott kegyszobor: Szűzanya a kisded Jézussal, aranyozott, festett XVI. századi szobor, a világon ismert kegyszobrok közül a legmagasabb (227 cm.). Szűz Mária a szobron hármas koronát visel, fölötte 12 csillagból álló koszorú, jobb kezében királynői jogart, bal kezében a kisded Jézust tartja, jobb lábával pedig Nestorius fejét tapossa.  A szobor csodatevő ereje messze földön híres.  A kegytemplom udvarán található a Szenvedő Jézus kápolna: XV–XVI. században épült. Belsejében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható.

1567 óta tartanak pünkösdi körmenetet itt annak emlékére, hogy a hitüket védelmező katolikus gyergyói és csiki székelyek megverték az unitárius János Zsigmond fejedelem csapatait.  A győztes katonák nyírfaágakkal díszített zászlókkal tértek haza a csatából, ezért Pünkösdkor az emberek nyírfaágakat visznek a Templomba.

A csíksomlyói Salvator-kápolna a Kis-Somlyó nevű magaslaton áll. A kápolna az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült. Többször restaurálták. Szentélye gótikus, hajója deszka mennyezetű festett kazettákkal. Falán több régi festmény látható, külső falán több érdekes felirat van. A másik két kápolna a Passió- és a Szent Antal-kápolna. Az utóbbit a Kis-Somlyó hegy déli oldalában láthatjuk. 1750–1773 között épült gróf Hallerhői Haller Karolina költségén. Barokk oltárképe Szent Antal védőszentet ábrázolja.

 

TUSNÁDFÜRDŐ


Tusnádfürdő. Fotó: Aakmaros

Tusnádfürdő (Balie Tusnad) gyönyörű természeti környezetben fekszik az Olt folyó völgyében. A Monarchia idején közkedvelt üdülőhely volt és ma is az.

A főúton (12-es jelű) jobbról a modern katolikus templom, vele szemben pedig archaizáló stílusú, festett ortodox templom.

Tusnádfürdő híres gyógyászati központ, borvize híres gyógyhatásáról.

Tusnádfürdőt elhagyva Sepsibükszádnál (Bixad) balra le kell térni a főútról. Kb. 10 km megtétele után ismét balra fordulva csodálatos erdei környezetbe érjük el következő úti célunkat a Szent Anna tavat és a szomszédságában lévő Mohosi lápot.

 

SZENT ANNA TÓ – MOHOSI LÁP

Délkelet Európa egyetlen vulkáni krátertava a Szent Anna Tó

Leírhatatlanul pompás az a látvány, a régi úton haladva elénk tárul, midőn a Szent-Anna-tavat magában rejtő hegytölcsér széléhez érkezünk. Mintha csak egy rége kialudt tűzhányó hegy óriási krátere tátongna előttünk. Alattunk a lombos fákkal sűrűn benőtt mélységes hegytölcsér alján, a gyönyörű gyeptérség kellő közepén egy tükör simaságú kristálytiszta tengerszem tüze ragyog felénk.

A tó alakja kerekded, kerülete 1800 méter, közepén igen mély (12 méter); a víz színe kék, mint az égboltozat, amely Nápoly fölé borul, tiszta, átlátszó, mint a tószéli vadvirág kelyhén rezgő harmatcsepp. A hegytölcsér oldalát bükkerdő borítja, partját nyúlánk fenyőszálak koszorúja övezi.

A hely elragadó szépsége, elrejtett volta, az uralkodó isteni csend mintegy fölhívják itt az embert az örökkévaló isten imádására. Csakugyan e helyet szentnek minden időben az emberek. A hagyományok szerint az ős magyarok Hadúrnak itt mutatták be az áldozataikat még akkor is midőn az ősi vallást szabadon nem gyakorolhatták. A hol egykor Hadúr oltárai füstölögtek, a keresztény magyarok vallásos kegyelete Szent-Anna tiszteletére búcsújáró kápolnát épített, a melyben évenként kétszer felhangzott az összesereglett hívek szent dicsőítő éneke. Később a búcsúkat betiltották; azóta a kápolna elhagyatva áll; a hely azonban, a természetnek ez utolérhetetlen művészettel alkotott temploma a természet - kedvelőknek búcsújáró helye lesz az idők végéig.

Részlet Dr. Hankó Vilmos
Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása
című könyvéből


A Szent Anna tó

A tó mellett a domboldalon találjuk a Szent Anna Kápolnát.

A tó lejáratával szemben található a MOHOS - TŐZEGLÁP. Belépőjegy ott vehető, ahol a tóhoz is vesszük. Kb. 500 méter séta után érjük el az erdős részt, ahol kezdődik a láp. Kiépített fahídon lehet az ingoványos talaj fölött eljutni a láp tószeméhez.

A Mohos tőzegláp a vulkán másik kráterében alakult ki. A 800 m átmérőjű láp területén számos csillogó tószem és különleges jégkorszak korabeli növényfaj található, amelyek között különös, idegenszerű világban érzi magát az idemerészkedő ember.

A természeti ritkaságok megtekintése után visszaindulunk az úton. A kereszteződésnél nem térünk Bixad felé vissza, hanem egyenesen folytatjuk utunkat Bálványosfürdő irányába.

 

BÁLVÁNYOSFÜRDŐ

A vadregényes hangulatú Bálványosfürdő üdülőtelep, ahol több borvízforrás, gyógyfürdő, mofetta található.

A Kárpát Szálló bal oldalán induló kék ponttal jelzett útvonalon, rövid erdei séta (30 perc) során érhetjük el a Torjai büdösbarlangot. Egész Erdély, sőt Európa egyik leghíresebb mofettáját. A barlang tulajdonképpen egy néhány méter mély üreg, amelyből belélegezve mérgező, de bőrön át felszívódva a vérkeringést serkentő kén hidrogénből, széndioxidból és egyéb gázokból álló gázkeverék áramlik ki. A barlangban csak néhány percig szabad tartózkodni!!!

A barlangtól a lerakodott sótól fehér falú Timsós barlang érintésével tovább mehetünk a Buffogó láphoz (kék pont jelzés, kb. 1 óra séta). Nem olyan kiterjedésű láp, mint a Mohosi tőzegláp, de látványa sejtelmes. Az embernek az az érzése támad, hogy a fák mögül bármikor előbukkanhat egy ijesztő lápi tündér. A lábunk alatt besüppedő, puha talajon sétálva láthatjuk, hogy a nyílt vízfelületek folyamatosan pezsegnek a vulkáni utóműködés folyamán kiáramló gázoktól.

Bálványosfürdőből egyenesen továbbhaladva eljutunk Kézdivásrhelyre.

 

KÉZDIVÁSÁRHELY



(Tirgu Secuiesc)

Kézdivásárhely teljesen érintetlen ekletikus stílusú belvárosával és egyedülálló városszerkezetével az egyik legszebb és leginkább egyedi hangulatú székely város. A főtéren álló épületeket nem utcák, hanem a kapualjakból nyíló keskeny sikátorok, ún. udvarterek  választják el egymástól (összesen 73).

A házakat gyönyörű szecessziós stílusú kovácsoltvas kapuk díszítik, melyekhez hasonlót egyetlen erdélyi városban sem lehet látni.

A város nagy alakja Gábor Áron, aki 1848 – 49-es szabadságharcban az ágyúöntést megszervezte. A híres ágyúkból egyetlen maradt fent, azt is Bukarestben őrzik.

A várost elhagyva Kovászna felé vesszük az irányt. Kb. 5 km megtétele után letérünk balra Gelence  (Ghelina) felé. Kézdivásárhelytől 9 km-re fekszik.

 

GELENCE


Szent Imre templom, Gelence

Itt található az UNESCO Világörökség részét képező katolikus templom, Székelyföld egyik leghíresebb műemléke.

A templomot kőből épített, alacsony várfal veszi körül.  A Szent Imre herceg tiszteletére emelt Árpád kori műemlék templom a XIII. században román stílusban épült. De az évszázadok során többször átépítették, így mára a szentély gótikus, a főhajó román stílusjegyeket hordoz.

A 103 kazettából álló mennyezeten reneszánsz virágmintákat láthatunk.

A templom szinte teljes belső falát töredékes freskók díszítik. Közülük a leghíresebb a Szent László legendája.  A legenda alatt Jézus életéből vannak freskók.

A templom megtekintéséhez a harangozó nénit kell keresni.

Gelencéből visszatérünk Kézdivásárhelyre és az E 574 nemzetközi jelzésű, 11 –es helyi jelzésű főúton Brassó irányába vesszük utunkat. Kb. 10 km megtétele után elérkezünk következ  úti célunkhoz Alsócsernátonba ( Cernat ) .

 

ALSÓCSERNÁTON


Haszmann Pál Néprajzi Múzeum. Fotó:  Andrei Kokelburg

Itt található az Erdély szerte híres Haszmann Pál Néprajzi Múzeum. A múzeum anyagát Haszmann Pál kezdte gyűjteni több mint 40 éve. Erdély legszebb és leggazdagabb magyar néprajzi gyűjteménye található itt. A múzeum épületében lévő anyag Felső Háromszék népművészetének legértékesebb darabjait mutatja be.  

Alsócsernáton megtekintése után visszafordulunk Kézdivásárhely irányába (10 km). Kézdivásárhelyről a már ismert úton Bálványosfürdő felé vesszük utunkat Sepsibükszád (Bixád felé)  (27 km). Innen jobbra fordulva a 12 –es úton Tusnádfürdő érintésével tovább haladunk Csíkszeredára ( kb. 30 km. ). Majd pedig Csíkszeredáról Székelyudvarhelyre (50 km.)