+40-722-515.407 | office@koronapanzio.ro

Székelyudvarhely 660 éves város, az Erdélyi-medence keleti-délkeleti peremövében, a Küküllő - dombvidék keleti szegélyén, a Nagy - Küküllő folyó felső szakasza mentén fekszik. Csíkszeredától 52, Marosvásárhelytől 100 (az 13A műút mentén), Kolozsvártól 200 (E60-as műút mentén), Brassótól 100 km-re fekszik (a 137, 131 és a 132B számú megyei utak, és az E60 országút mentén). Segesvártól (52 km) vonattal is elérhető.

A legmagyarabbnak tartott erdélyi város, ahol a magyar lakosság aránya 97%-os. Az egykori Udvarhelyszék kulturális központja.

Lényegében megőrizte eredeti városképét a település, belvárosát nem tarkítják a modern építészet „ remekművei”.

A központban a Városháza tér, ahol a patinás Korona Panzió is található. Érdemes innen indítani a városban és környékén tett túránkat és ide is érkezni. Nyári időszakban a székely konyhát felvonultató éttermében szerezhetünk kulináris élményeket. S a hangulatos kerthelyiség kellemes beszélgetések színtere lehet a helyi áfonya pálinka és borok kóstolása mellett.

A Korona Panziótól balra indulva pár háznyira áll a millenium évében 1896-ban ekletikus stílusban épített egykori Vármegyeháza, melyben most a Városháza működik. Érdemes az épületet belülről is szemügyre venni.

A tér bal oldalán helyezkedik el az 1781-ben épült barokk – klasszicista stílusú református templom két részre osztva az egykori Piacteret: az Alsó-Piactér (egykori Batthyány tér, mai Városháza  tér) és a Felsõ-Piactér (egykori Deák tér, késõbbi Gabonapiac, "Patkó", Szabadság tér, illetve a mai Márton Áron tér). Építtetője Baczkamadarasi Kis Gergely (1737-1787), a református kollégium neves rektor-professzora, akinek KG monogramja a templom nyugatra néző cserépfedelén olvasható az 1781-es évszám kíséretében. Az új templom nem a régebbi Szent Anna-kápolna maradványaira épült. És mellette Orbán Balázs legnagyobb székely író szobra látható.

Székelyudvarhely évszázadok óta ismert híres iskola város. Az itteni református kollégiumot gróf Bethlen János kezdte el építeni.  Első emelete 1771-72-ben barokk stílusban, míg a második emelet 1885-1886-ban, klasszicista stílusban épült.  Ekkor tűntek el az egykori barokk stíluselemek. A régi, kollégiumokra jellemző hangulatot az árkádos belső, négyszögletű udvar őrzi, középen Backamadarasi Kis Gergely rektor-professzor emlékoszlopával.

Mellette a református kollégium új épülete, ami 1912-ben épült un. magyaros szecessziós stílusban, homlokzatán izgalmas népművészeti motívumokkal.

Ma a Benedek Elek Tanítóképző működik itt, előtte a híres meseíró bronzszobra áll.

A református templom mögött tovább haladva pillantjuk meg a Vasszékely bronzszobrát. Az első világháborúban elesett katonák emlékére emelték.

Mögötte a város fölé emelkedő Szent Miklós hegyen áll római katolikus templom, mely a XVIII. századvégi erdélyi templomépítészek egyik műremeke. 40 m magas tornyával Székelyudvarhely egyik legimpozánsabb tömegű, a városképben és tájban szervesen illeszkedő műemléke.  A mértéktartó barokk és klasszicizálódó késő-barokk stílus ötvöződik benne. A háromhajós, egytornyú plébániatemplomnak 1787-93 közötti építése kadicsfalvi Török Ferenc  plébános és udvarhelyszéki esperes nevéhez fűződik. A plébániatemplom tervezője és kezdeti építője Schmidt Pál marosvásárhelyi építőmester  volt. Felszentelésére 1793. május 27-én került sor.

A templom 38 m hosszú, 18 m széles. A templombelső térképzése a három hajóban már klasszicista nyugalmú. A háromhajós templomban a főhajót négy testes pillér választja el a mellékhajóktól. Felettük karzat húzódik. A mellékhajók a tőlük fallal elválasztott két sekrestyében folytatódnak. A szentély végén áll a főoltár.  A barokkos főoltár és az egyszerűbb mellékoltárok Hoffmayer Simon (1740-1800) kolozsvári szobrászművész munkája.

A templomtól jobbra áll a Tamási Áron Gimnázium, mely a XX. Század elején épült a kor uralkodó stílusában, ekletikus – szecessziós stílusban. Uralkodó jegyei a homlokzaton láthatóak.

Visszasétálva a tér másik oldalára a Küküllő Hotel előtt látható a 2004-ben átadott szoborpark. A magyar – székely történelem 13 kiemelkedő alakjának mellszobra látható itt. Az ide látogató turisták körében igazi zarándokhellyé válva. Érdekessége, hogy Erdélyben először állítottak itt emléket a székelyek mitikus hősének  Csaba királyfinak.

Vele szemben látható a Ferences templom és kolostor.  Népiesen Barátok templomának és zárdájának  nevezik. A templom és a kolostor a barokk és a klasszicizmus közötti átmeneti korszak stílusjegyeit ötvözi. Tulajdonképpen 1728-79 között épül fel.

A főtértől északnyugati sarkától a Vár utcán  északkeleti irányba haladva található mint egy 200 méterre az egykori  vár – a Székelytámadt vár – illetve ami belőle megmaradt.  A középkori vár az egykori mezőváros, de a mai városkép egyik jelentős építészeti emléke is. Ha szemben állunk a vár bejáratával, attól jobbra a Fóris-bástya (nyolc szögletű) mögötte, hátul a nyolc szögletű Hajdú bástya, míg bal kéz felől, elől a Bánffy-bástya, mögötte, az udvar északi végében pedig a Telegdy-bástya. A bástyákkal ellátott reneszánsz vár több szakaszban (első szakasz: 1490-92, második szakasz János Zsigmond erdélyi fejedelem parancsára 1562-65) épült. A várat János Zsigmond fejedelem építtette a székelyek elleni védekezésül miután megnyirbálta a székelyek szabadságjogait és a székelyek fegyvert fogtak ellene 1562-ben. A felkelés során  János Zsigmonddal  szemben a székelyek   Habsburg Ferdinándot támogatták, mert tőle remélték szabadságjogaik visszaállítását. 1599-ben Vitéz Mihály visszaadta kiváltságaikat és a székelyek lerombolták a rossz emlékű várat. Köveit a  város építése során felhasználták.

A városból Segesvár felé haladva bal kéz felöl  védőfallal körülvett templomocska húzódik meg. Ez a Jézus-kápolna vagy más néven Jézus Szíve-kápolna, Szentszív-kápolna. Lakatos István 1702-bõl "Jézus házának nevezett Jézus neve kápolnaként" említi.  A késő-román,  négylevelű lóheréhez hasonlító kápolna (karéjos-centrális templom)  a XIII. században épült, s így a Jézus-kápolna Székelyudvarhely legrégebbi építészeti műemléke. Hasonló típusú kápolnák (rotundák) épültek Gyergyószentmiklóson (Szent Anna-kápolna), Kézdiszentléleken Perkő nevű magaslaton fekvő Szent István-kápolna.

A téglapadlós belső teret 4 méter magasságban elhelyezett festett kazettás mennyezet fedi, amely az 1677-es évszámú eredeti mennyezet a XX. századi, kevésbé sikerült másolata. Az eredeti kazettás mennyezetet 1903-ban távolították el.  A Jézus-kápolnát szép vonalú zsindelytető fedi, melyen a magasított toronysisak is jól érvényesül. A kápolnát kőkerítés övezi, melynek déli oldalán levő díszesebb és nagyobb bejárata feletti háromszögű oromzatát három egyenes záródású vakfülke díszíti, az oromzat búbját pedig homokkőből kialakított kereszt koronázza. A körfal mai bejárata fölött az 1771-es évszám látható.

A legenda szerint a kápolnával szemben az út másik oldalán fent a hegyen állt Attila testvérének Budának vára. A híres Budvár. Amikor támadás érte a várost a lakosság az erős és bevehetetlen Budvárba menekült. Egyszer nagy tatár sereg jött. A székelyek hősiesen védték a várat, de egy idő után fogyni kezdett az élelmük. A tatárok ki akarták éheztetni őket és erős ostromgyűrűt vontak a vár köré.  Mikor már minden reménytelennek látszott egy ügyes székely katona a Budvár tetejéről lenyilazta a tatárok vezérét, aki azonnal szörnyet halt. A tatárok nagyon megijedtek, nem akarták elhinni, hogy valaki olyan messziről le tudta lőni vezérüket  és levonultak a vár alól. S ennek tiszteletére emelték a hős várvédők a Jézus Szíve Kápolnát.

A Budvárhoz jelöletlen turista ösvény vezet fel, de a helybéliek szívesen segítenek a helyes útirány megtalálásához.