+40-722-515.407 | office@koronapanzio.ro

SZÉKELYUDVARHELY - SZEJKEFÜRDŐ – SZENTLÉLEK – FARKASLAKA – FIRTOS VÁRA - ÉNLAKA – KOROND – PARAJD – SZOVÁTA – VÁRMEZŐ – SZÉKELYUDVARHELY ( összesen kb. 100-120 km )

SZEJKEFÜRDŐ


Fotó: Tóth Ildikó

Székelyudvarhelyről Szováta irányában a Marosvásárhely felé vezető úton haladva a 13A jelű úton  a város határában jobb kéz felöl megpillanthatjuk a dombra vivő székely kapukat.

Jobbra letérve kényelmesen meg lehet állni a fürdő körüli parkolókban. (Ásványvizes strand és kénes fürdő működik itt.)

A település arról híres, hogy itt található gróf Orbán Balázs síremléke (1829-1890) akinek fő műve a „Székelyföld leírása” mindmáig a legjelentősebb útleírás Székelyföldön. Tiszteletére (1972-től) az elmúlt száz év 12 különböző stílusú székely kapuját állították fel a sírjához vezető úton. A dombtetőn áll kopjafás – féldomborműs síremléke, bronz arcképével. Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész tervei alapján készült.

A székely kapuk a székely fafaragás legjellegzetesebb alkotásai. Ilyen kapuk nem csak Székelyföldön találhatók, de ami miatt még is így hívják ezt a kapu fajtát valószínűleg az, hogy a legszebb, legdíszesebb és legtöbb itt találhatóak Székelyföldön.

Jellegzetessége, hogy fedele van, van egy gyalogos és van egy szekerek számára készített bejárata, gazdagon díszített és a faszerkezetet ún. hónaljkötések merevítik. A kapuk legjellegzetesebb, legdíszesebb elemei a lábak és a gyalogkapu feletti faragott, festett rész. A díszítéshez általában hagyományos (főleg növényi) motívumokat használtak fel, de természetesen minden kapu más és más, magán viselve készítőjének fantáziáját.

A kidomborodó díszítést úgy készítik, hogy a mintát „megírják”, különleges szerszámokkal „beverik” majd a minták közötti részt kikaparják és így kialakul a kanyargós, indavirágos díszítés. A legszebb kapuk Udvarhelyszéken találhatók!!

Ezek díszítése szigorú szabályokat követ: a minta a talpazatról egy kör alakú virágformából indul ki, ebből két kanyargó inda fut föl a kapu lábain. A legjellegzetesebb díszítő motívumok: a virágok, madár, nap, hold, csillagok. A gyalogkapu fölé írják a díszített részre a tulajdonos nevét és a készítés időpontját. A székely kapukat régen piros, kék, zöld színre festették, ma inkább nyers színűre hagyják a fát és egy védőréteggel látják el. A székely kapuk gyakorlati funkciójuk mellett régen és mai is a társadalmi rang, a mesterségbeli tudás és nem utolsó sorban a székely identitás kifejezésére szolgáltak.

 

SZENTLÉLEK

Folytatva az utat tovább kb. 10 km megtétele után térjünk le balra, Szentlélekre. Ide a Nyikó menti népművészetet bemutató tájház miatt érdemes rövid betérőt tenni.

 

FARKASLAKA

Szentlélektől 3 km-re tovább folytatva az utat Farkaslakára érünk. A faluba beérve az út szélén a templomnál álljunk meg. Itt született és itt temették el a falu híres szülöttjét, Tamási Áront. Sírja mellett áll emlékműve, amely Szervátius Jenő és Tibor alkotása. Leghíresebb műve, mely a Székelyföldhöz való ragaszkodását és szeretetét fejezi ki az Ábel – trilógia. Ennek szállóigévé vált mondata:

Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.

A temetőtől a templomkerten keresztül elindulva a patakpartján haladva kényelmes sétával érjük el szülőházát (útközben kis táblák segítik a tájékozódást). Az emlékház az író néhány személyes tárgyát, fényképét tartalmazza. Pár évvel ezelőtt az érdeklődőket az író testévre Tamási Erzsébet fogadta és mesélt az író életéről.  A múzeum nyáron nyitva van, egyébként pedig ezen az utcán a központ felé tovább haladva az első beugrónál balra fordulva a nagy székelykapus háznál kell érdeklődni.

 

FIRTOS VÁRA – ÉNLAKA

Az utunkat folytatva Farkaslakát elhagyva 2-3 km után térjünk le balra Énlaka felé.

A túrázni vágyok egyik kedvelt célpontja a Firtos hegyen álló Firtos vára. Énlakáról népszerű útirány (kb 2 óra a megmászása) Az énlakai lelkész fia szervez gyalog és lovasszekeres túrát a várhoz. Visszafelé meg szoktak állni az egyik eszternánál, ahol betekintést lehet kapni a pásztorok életébe, a sajt és túró készítés rejtelmeibe és természetesen kóstolót is lehet kapni.

A vár romjai nem látszanak, de a vártemplom és kápolna romjait sikerült feltárni. Az 1061 m magas Firtos hegyről csodálatos kilátás nyílik a környező vidékre.

A legenda szerint: a várat egy Firtos nevű jóságos és szép tündér építette. A vár szépségét megirigyelte testvére Tartod nevű gonosz tündér. S elhatározta, hogy sokkal szebbet épít, mint Firtos vára. Elhatározta, hogy olyan kőre építi várát, ami Firtos várából való. Tartod 72 ördöggel érkezett Firtos várához, és ki is szedte annak egyik sarokkövét. A vár összeomlott. A sarokkövet rászúrta egy hatalmas vasrúdra, de amikor éppen Korond fölött repült a kővel, egy villám belecsapott Tartodba, s egy szempillantás alatt elpusztította a gonosz tündért. Az átszúrt kő még ma is látható Kornodtól  délre az országút mellett, a helybéliek „likaskőnek” hívják.

 

ÉNLAKA

A külvilágtól elszigetelt kis település talán az egyetlen ma is egységes és hagyományos faluképpel rendelkező székely település. A falu ősi településszerkezetével, girbe gurba utcácskáival, fatornácos házacskáival igazi székely mesevilágot idéznek a látogató elé.  

A falu nevezetessége a XV. században épült unitárius templom. Mennyezetén, egy fakazettán 1668-ból származó rovásírásos emlék látható, mely az unitárius jelmondatot (Egy az Isten) és készítőjének nevét tartalmazza.

A kazetták gyönyörű kidolgozásúak, reneszánsz elemeket tartalmaznak: akantuszvirág, tulipán, szegfű. Hat kazetta rajzait Huszka József készítette és a budapesti Néprajzi Múzeumban őrzik. Huszka József a templom mennyezetén mintegy 25 különböző díszítésű motívumot talált a fehér alapú, sárgán szegélyezett négyzetekben, szürke cinóber színekkel festve. A hajó nyugati felében levő fa orgonakarzat mellvédjén az 1770-es évszám olvasható a hosszú feliratból. Malonyai Dezső felfigyelt magyaros motívumaira (kék alapon, zöld, piros és sárga színekkel). A klasszicista orgonaszekrény 1848-bol származik.

A hajót a szentélytől vaskos, nyomott diadalív választja el. Északi szárához van építve a szószék, fölötte 1758-ban készített korona áll. A szentély szintén kazettás mennyezetű, amelyet a hajdani bordás boltozatú gótikus mennyezet helyébe készítettek sötétkék kazettákból. Középen egy ovális kazettán a következő olvasható: “RENOVÁLTATOTT 1828-BA AMBRUS MIHÁLY CURATORSÁGÁBA".

Az északi falban egy szemöldökgyámos, elszedéses sekrestyeajtó kőkeretét és egy szentségtartó fülkét (faajtóval) láthatunk. A szentélyzáródásba épített, festett fakarzat hosszú latin szöveg 1770-es évszámot tartalmaz. Alatta egy festett hátaspad 1749-ból való. A mai padsorok 1861-ben készültek. A papi szék felirata: “KÉSZÜLT 1855. FÜLÖP MIHÁLY GONDNOKSÁGÁBAN"

 

KOROND


Fotó: Wikizoli

Énlakáról visszatérünk a főútra és balra fordulva tovább megyünk Korond irányába a 13A nevű úton. Korond Székelyföld legjelentősebb fazekas központja. A korondi kerámia jellegzetes színeiről és motívumairól ismert. A hagyományos korondi színvilág a fehér alapon zöld, sárga és barna színek. Az utóbbi időben szász hatásra egyre jobban elterjedt a fehér alapon kék minta is.  Jellegzetes minta az életfa, indaleveleken álldogáló madárka, az előre vagy visszatekintő szarvas és a díszes virágformák.

Az egész falu az út két oldalán egy végtelennek tűnő kirakodó vásár, ahol főleg népművészeti tárgyakat vásárolhatunk. A kerámiák vonatkozásában nem árt rákérdezni, hogy étkezésre használható e, mert vannak olyan tárgyak, melyek csak díszítő funkcióval bírnak, a mindennapi használatra nem alkalmas.

 

PARAJD

Korondról elindulva 12 km után elérjük Parajdot. Szováta mellett a Sóvidék másik természeti kuriózuma. A Sóvidék az alatta húzódó, közel 3.000 m vastag sórétegnek köszönhetően évszázadok óta az erdélyi sóbányászat központja.     

Egyedi látvány fogad Korond felöl jövet: a só kanyon, melyet a Korond vize vájt az évszázadok során. Nyáron is úgy néz ki, mintha frissen hullott hó borítaná a kimart részeket.

A környék fő attrakciója a Sóbánya, melyet már a rómaiak is ismertek, só tartaléka elég volna a világnak 400 évig. A kitermelt kamrákat gyógyászati és turisztikai célokra alakították ki. Ezeknek az embereknek, akik 4 órát vannak lent a föld alatt, kialakítottak futballpályát, a gyerekeknek játszóteret fa játékokkal, sózót (itt a gyerekek nem homokoznak, hanem sóban játszanak), büfét, ahol megihatnak egy finom forró teát és haraphatnak valamit. És nem csak ennyit, hogy növeljék a gyógyulás esélyeit, fokozva a fizikai hatást egy pszichológiai hatással, "építettek" egy - a világon egyedülálló - ökumenikus kápolnát, ez lett a bánya büszkesége.

1993. óta a Nepumuki Szent Jánosnak – a sóbányászok védőszentjének – szentelt kápolnában istentisztelet is tartanak.

A bánya bejáratától busz viszi le a látogatókat a bányába. Felnőtteknek 40 lei körül van a belépő.

A városban található Áprily Lajos emlékháza is.

 

SZOVÁTA


Fotó: Sudika

Parajdtól kb. 7 km-re található Szováta. Szováta Székelyföld legnépszerűbb nyári üdülőhelye. A sósvizű tavak körül már a XX. Század elejére elegáns üdülőtelep épült ki, ahová a magyar arisztokrácia mellett a román királyi családi is rendszeresen járt. A meddő asszonyok ma is idezarándokolnak, mivel a víznek gyógyító hatása van.

Ezen a vidéken sok millió évvel ezelőtt tenger volt, amely később visszahúzódott, és helyén leülepedett a só. A kialakult sóréteg alatt a víz barlangokat vájt ki és az 1870-es évek végén egy ilyen barlang felszínének beomlása következtében alakult ki a legnagyobb szovátai tó a Medve tó. ( Alakja egy kiterített medvebőrre hasonlít, nevét innen kapta. )

A víz hőmérséklete a felszínen 20 C körül van és lefelé fokozatosan melegszik. Két méter mélységben elérheti az 50 fokot is, bár ha sokan fürödnek, felkavarják a vizet és a hőmérséklet ezáltal kiegyenlítődik. A tóban fürödni is lehet, a víz sótartalma miatt a fürdőzők szinte lebegnek a vízen. A javasolt fürdőzés gyerekeknek 10-15 perc, felnőtteknek 25-30 perc.

A tó vízének „pihenése” miatt 13 és 15 óra között zárva van. A főszezon július és augusztus.

A szovátai fürdőnek öt sós tava van. A Medve-tó, a Mogyorósi-tó, a Fekete-tó, a Veres-tó és a Zöld-tó. Egyik-másik sótartalma annyira tömény, hogy valósággal lebeg a vizében a fürdőző. A gyógyvíz reumás és nőgyógyászati betegségeket gyógyít elsősorban. A Fekete- és a Veres-tónak az iszapja is gyógyhatású.

A városban sétálva érdemes megnézni a múlt század elején épült Villákat, melyeket az utóbbi időben kezdték helyreállítani eredeti szépségükre.

 

VÁRMEZŐ

A kiadós nap után jól esik egy a magyar turistának ínyencségnek számító vacsora. Szovátáról Szászrégen (Reghin) felé folytatva az utat kb. 15 km után kis elágazáshoz érünk. Itt jobbra fordulva folytatjuk utunkat Campu Cetatii (Vármező) irányába a Görgényi havasok lábához. Itt található a híres Pisztrángos halászcsárda. Nyitva minden nap 10-22 óra között. Itt a vendégek maguk is kifoghatják a vacsorájukat a halastóból, s a kifogott halat azonnal el is készítik. / Horgászbotot lehet helyben bérelni az élmény egyedülálló. /
 

A túra végén azon az úton, amin jöttünk vissza indulunk Székelyudvarhely irányába. A vármezei kb. 20 km-es kitérő után Szováta és Székelyudvarhely között 45 km a távolság csupán.