+40-722-515.407 | office@koronapanzio.ro


Fotó: Mazarin07

Székelyudvarhelyről Csikszereda felé indulva a várost elhagyva az első faluban Fenyéden balra letérünk a 138-as jelű útra Székelyvarság irányába. Küküllőkeményfalva, Zetelaka, s majd Zeteváraljánál a híd előtt letérünk a betonútról jobbra Ivó falu irányába.

 

Kb. 10 km-t haladunk az úton, amíg elérjük a Madarasi Hargitára vivő út elágazását. Jobbra fordulva egy erdészeti fakitermelő úton haladhatunk tovább, ha autóval akarjuk bejárni a hegyet. Ebben az esetben pár lei úthasználati díjat kell fizetni, amit az út rendben tartására fordítanak.

 

Természetesen lehetőség van gyalogosan felmenni, de erre csak az edzettebb túrázók vállalkozzanak, mivel település útközben nincs.  A sorompótól a menedékházig kb. 9 km az út és kb. 3 órát vesz igénybe.

Lehetőség van traktor vontatott járművön is felmenni. Erre vonatkozó információ illetve rendelés Szász Árpádnál a Korona Panzió tulajdonosánál lehetséges. 

A menedékházhoz felérve még kb. 1 órás út van a csúcsig. A menedékházzal szemben állva a fenyőfák között jobb kéz felöl indul egy ösvény a csúcsra.

 

A székelyek szent hegyének megmászása – 1801 m magas – felejthetetlen élményt nyújt. A hegy megmászása során megismerhetjük a növény- és állatvilágot. A hegycsúcs nyújtotta lélegzet elállító panoráma lélekbe markoló hatását fokozzák a hegytetőn látható nemzeti színű szalagokkal, koszorúkkal díszített kopjafák és a hegy köveiből összerakott kisebb – nagyobb kőhalmok.

A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának (Kelemen-Görgény-Hargita) része. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez. A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20-25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita.

Észak-Hargita

Az Észak-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 m).

Az Észak-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Gréces-tető (1128 m), Csík magasa (1152 m), Ölyves-tető (1373 m), Ostoros (1386 m), Vigyázó-kő (1374 m), Fertő-tető (1589 m).

Központi - Hargita


Fotó: Albert István

A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai. Az 1,7 kilométert is meghaladó hegyek egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai. Ez a legnagyobb vulkáni hegycsoport a környéken. A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1758 m), Madéfalvi-Hargita (1710 m) és Csicsói-Hargita (1755 m). A Madarasi-Hargitán – amelynek csúcsán állunk - van a hegység legnagyobb menedékháza amely még 1941-ben épült a magyar kormány támogatásával. A Csicsói-Hargita déli oldalában, 1300-1400 m magasságban található Hargitafürdő, Hargita megye legmagasabban fekvő emberi települése. A hargitafürdői mofetták, gőzlők és a peremvidéken gyakori vasas, magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források az erőteljes vulkáni utóműködésről tanúskodnak.

Az Központi-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Nagy-Madaras (1503 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1756 m), Mihály havasa (1685 m), Hegyes-kő (1571 m), Madéfalvi-Hargita (1709 m), Csicsói-Hargita (1755 m), Széles vésze (1483 m), Bor hegyese (1379 m).

Dél - Hargita

A Dél-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) Hargita megye és Kovászna megye határán helyezkedik el, a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között. A Tolvajos-hágótól délre helyezkedik el Erdély legnagyobb fellápja, a Lúcs-tőzegláp, amelynek felülete 3 x 4 km, és amelyet a Kormos-patak csapol le. A Déli-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe az 1250 m-en fekvő Csíkszentimrei Büdösfürdő borvíz-forrásokkal és mofettákkal. Itt találhatók a Hargita legerősebb (99% szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései. Az ide vezető rossz út miatt kevés turista, főleg helyiek látogatják.

 A Büdösfürdőtől délre van a Déli-Hargita legmagasabb hegyeit, köztük a Kakukk-hegyet (1558 m) magába foglaló vulkáni maradvány. A Fekete-hegy (1368 m) déli lábánál, a Fenyős-patak völgyében található a nemrég újjáépített bodvaji vashámor. A Nagy-Piliskénél (1374 m) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja. A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.

Az Dél-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Talabor-hegy (1292 m), Nagy-Kő-bükk (1231 m), Gesztenye-szikla (1312 m), Kemence-tető (1193 m), Angyalka-tető (1458 m), Kakukk-hegy (1558 m), Aladár-tető (1370 m), Kapus (1423 m), Mitács (1280 m), Nagy-Piliske (1373 m), Nagy-Murgó (1016 m), Nagy-Csomád (1301 m).

A Madarasi Hargita télen igen kedvelt sí központ. A felvonók 10 és 16 óra között üzemelnek naponta. December közepétől április közepéig tart a szezon. 4 pálya van, ezek közül a két legismertebb a Súgó és a Mihály.

A Súgó 850 m hosszú, 135 m szintkülönbséggel. A kezdők számára is közkedvelt pálya.

A Mihály 800 m hosszú, szintkülönbség 206 m, igen meredek. Csak gyakorlott síelők számra.

A hegyen felszerelés bérlésére lehetőség van.

 

Vissza ugyanezen az útvonalon keresztül érünk Székelyudvarhelyre.