SZÉKELYUDVARHELY - SZÉKELYDERZS – AGYAGFALVA – FEHÉREGYHÁZA – SEGESVÁR – SZÉKELYUDVARHELY (összesen 100 – 120 km)
SZÉKELYDERZS
Székelyudvarhelyről Segesvár felé haladva balra Miklósfalvának letérve Kányád érintésével juthatunk Székelyderzsre. A falu a Nagy Patak völgyében magas dobok között fekszik. Jó minőségű aszfaltúton jutunk el ide.
1334-ben Ders néven említik először. A hagyomány szerint a régi falu a Pénzes-dűlőben volt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el. Ennek kápolnája is volt. Szájhagyomány szerint a mai lakosság Darócról került át lakosságcserével, eszerint a templomot eredetileg szászok építették, akik Darócra költöztek át.
A falu a Petky család ősi fészke, udvarházuk a mai kultúrház helyén volt. 1910-ben 1390 magyar lakosa volt, 1992-ben 844 lakosából 836 magyar és 8 román volt. A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
A falu ékessége az unitárius erődtemplom, mely az egyetlen olyan székelyföldi műemlék, mely az UNESCO VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZE.
A falu unitárius templomerődje egy XIII. század eleji kápolna bővítésével a XIV. század elején épült, a XV. században átépítették, erődfalai XVII. századiak. 1661-ben Ali basa dúlta fel. Belsejében számos 1419-ben készült freskótöredék került napvilágra. 1938-ban egyik befalazott ablakából rovásírásos tégla került elő.
A freskó a Szent László legenda egyik legszebb, gyönyörű színekkel és mintákkal díszített ábrázolása. Szent László egy kun vitézzel küzd meg egy elrabolt magyar lány megmentéséért. A király a leány segítségével győzi le a kun vitézt. - Az ábrázolás során minden eszközzel igyekezett az alkotó megjeleníteni a jó és a rossz harcát. A király lova és ruházata fehér színű, a kunvitézé fekete, lova szintén sötét színű és lángot lövell a szájából. – Az utolsó jelenet az ún. „fejbenézés” pillanata.
A szemközti falon többek között Mihály arkangyal látható, aki egyik kezében dárdát a másik kezében pedig mérleget tart – serpenyőjében méretnek meg a jó és rossz lelkek méretnek meg – és Pál apostol, amint megtér damaszkuszi útjáról.
Az erődtemplom szerkezetileg 3 részre tagolódik: a templom épülete, a torony és maga a várkerítés.
A templom falán felül érdekes szuroköntő nyílások láthatók, már-már díszes formájukat a praktika szülte. A körítő - falon körben lőrések mutatják még a védelmi szerep fontosságát. A kaputorony aljában kettős kapu áll: így ha a támadók a külsőn már át is jutottak, a belső kapu előtt megtorpanni kényszerültek, miközben a torony emeletéről a védők nyílásokon keresztül szurkot önthettek a nyakukba.
Az erődtemplom érdekessége, hogy a falu népe itt tárolta a legfontosabb értéket: az élelmet – így a kiéheztetés ellen is fel volt készítve. Külső támadás esetén elég volt bemenekülni az erődbe – az élelem már ott volt. A bástyák között a várfal mentén félnyereg tető alatt hatalmas ládákban tárolták a gabonát, a saroktornyok emeletén pedig a szalonnák lógtak kampókra akasztva. (Ezt a hagyományt a falu lakói mind a mai napig őrzik.) Minden családnak saját ládái és kampói voltak.
A templomot kívülről körbejárva megcsodálhatjuk a várfalba szerkesztett napórát, ami évszázadok óta mutatja a múló időt.
A belépők árát – ami felnőtteknek 4 lei, gyerekeknek 2 lei – a restaurálások folytatására fordítják. Ha a templom ajtó zárva van, a szomszédos paplakban lehet a kulcsot elkérni.
AGYAGFALVA
Székelyderzsről visszatérve a főútig balra fordulva tovább folytatjuk utunkat Segesvár irányában. Balkéz felöl hamarosan elérjük Agyagfalvát. A főútról letérve az út mellett látható az 1848. 10.16-án tartott székelynemzetgyűlés színhelye. Gróf Mikó Imre elnöklete alatt a 60.000-s fő kinyilvánította a székelyek csatlakozási szándékát a magyar forradalomhoz és egyben felhívással fordult a többi nemzetiséghez a testvéri együttélés helyreállítása érdekében. Ez azt követően történt, hogy az erdélyi szászok és románok a magyar oldallal szemben a császáriak oldalára álltak.
FEHÉREGYHÁZA
Héjjasfalvánál (Vinatori) jobbra térünk rá az E 60-as nemzetközi útra Segesvár (Sighiosvara) irányába. Segesvár előtti település Fehéregyháza (Albesti). Ez a hely ma is Petőfi és a magyar szabadságharc (1848 – 49) legfontosabb emlékhelye. Egykori harcostársai itt látták utoljára élve a forradalmár költőt, aki a magyar történetírás szerint Fehéregyháza mellett esett el 1849. július 31-én, s valahol itt temették tömegsírban el. Feltételezett nyughelyénél 1962-ben hatalmas emlékművet állítottak a Fehéregyházáról Brassó felé vezető úton (a „Hotel Európát„ jelző táblánál ).
A faluban működik a Petőfi Emlékmúzeum. A jelző táblánál balra kell fordulni és kb. 200-250 méter múlva megpillanthatjuk a kis parkot, mely a főúttal párhuzamosan helyezkedik el. Magyar, román és német nyelven rövid kiállítás látható (nyitva tartás: kedd – vasárnap: 9.00- 15.30). Ha zárva van, akkor a Múzeum u. 58. alatt érdeklődjünk. A kertben a hősi halált halt katonák emlékére állított Turulos emlékműnél, Bem József és Petőfi Sándor költő szobránál minden év július utolsó vasárnapján és március 15-én megemlékezést tartanak.
SEGESVÁR
A Világörökség részét képező segesvári vár falain belül találjuk Erdély legfestőibb középkori várnegyedét. A zegzugos középkori utcákkal, régi házakkal borított várhegy minden oldaláról díszes tornyok és csipkézett bástyák néznek le a hegy alatt elterülő városra.
A Nagy – Küküllő két partján fekvő Segesvár építését a XII. században kezdték el a magyar királyok által idetelepített szászok. Az 1300-as években már 36 céh működött a városban, melyek később a bástyákat voltak hivatottak őrizni.
Segesvár történelmi központja 1999. óta az UNESCO Világörökség része.
A várnegyed főterén álló a XVII. Századi Szarvas ház sarkát egy 1603-ban készült szarvas freskó díszíti, melynek feje szoborként emelkedik ki a ház homlokzatából.
A Várba az egykori főbejáraton, az óratorony kapuján lépnek be legtöbben. A vár egykori 14 tornyából 9 még most is áll, melyeket 930 m hosszú várfal köt össze. Mindegyik torony a védelmére kijelölt céh nevét viseli.
Óratornya a XIV. században épült korai barokk stílusban és 64 méter magas, 1556-ig városháza is volt. Híres zenélő óráján 12 apostol ezüst szobra sétált körbe, melyeket 1601-ben elraboltak, majd 1648-ban pótoltak. A kapualj után jobbra fordulva múzeum van benne. A kiállítás megtekintése mellett lehetőség van felmenni a toronyba, ahonnan Pazar kilátás nyílik a hegy alatt elterülő városra.
Az Óratorony mellett áll a XV. században épített gótikus stílusú kolostor templom. A templombelsőt XVI- XVII. Századi csodaszép török szőnyegek díszítik. A szentély előtt látható XV. századi bronz keresztelő medence szintén érétkes műemlék.
A hagyomány szerint a templom közelében lévő, táblával megjelölt házban született 1431-ben Vlad Tepes havasalföldi vajda, akit a köznyelvben Drakula grófként emlegetnek.
Visszafordulva a Szarvasos házhoz, oldalában folytatva utunkat a hegy felé elérünk az 1642-ben épült, fából készült, fedett lépcsősorhoz, a 172 lépcsőből álló Diák lépcsőhöz. Nevét onnan kapta, hogy a vártemplom melletti iskolába minden reggel ezen a lépcsőn jártak fel a diákok és járnak fel a mai napig is.
Felérve a lépcsősoron meglátjuk a Vártemplomot. Szent Miklósnak szentelt Vártemplom a hegytetőn áll, a XIII. században a domonkosok építették, de 1350-ben a román stílusú régi templom helyére új gótikus szász templomot emeltek, 1422 és 1488 között átépítették, tornyát 1463-ban csatolták hozzá. Arról híres, hogy itt választották erdélyi fejedelemmé I. Rákóczi Györgyöt. A templom mögött húzódó evangélikus temetőben neves segesvári családok sírjai között sétálhatunk.
Mellette az egykori Aranyművesek tornya helyén a XIX. században épített temetőkápolna áll.
Visszafelé a városból Brassó irányában jövünk ki, Héjjasfalvánál térünk le balra, s Székelykeresztúr érintésével érkezünk vissza Székelyudvarhelyre.