+40-722-515.407 | office@koronapanzio.ro

SZÉKELYUDVARHELY – CSÍKSZEREDA – SEPSISZETGYÖRGY – PRÁZSMÁR - BRASSÓ – SINAIA – BRAN - BRASSÓ – SEGESVÁR (HÉJJASFALVA) – SZÉKEYLUDVARHELY (összesen: kb. 400 - 420 km)

Székelyudvarhelyről a 13 A jelű úton (50 km) Csíkszeredára megyünk. Innen a 12 –es úton Tusnádfürdő érintésével Sepsiszetngyörgyre (70 km).

 

SEPSISZENTGYÖRGY


Készítette: Márkó Laci

Az egykori Háromszék illetve a mai Kovászna megye székhelye.

A Székely Nemzeti Múzeumot 1913-ban adták át, Kós Károly egyik leglátványosabb alkotásának tartják. A múzeumkert kijáratánál két gyönyörű székely kapu áll, a baloldali 1733-ban készült Dálnokon.

Az óratornyos Bazár épülete ma Képtárként működik. A központtól távolabb, a középkori városrész területén álló, a XIV – XV. században épült református vártemplom mai gótikus formáját az 1547-es átépítés során kapta.

 

Sepsiszetgyörgyről tovább folytatjuk utunkat Kökös illetve Brassó irányába.  Kb. 10 km után Kökösnél jobbra térünk Brassó irányába a 11-es útra.  11 km után balra fordulunk Intorsula Buzauliu felé. 5 km megtétele után érkezünk PREJMER településre ( Prázsmárba )

 

PRÁZSMÁR

Az UNESCO Világörökség része a szász templomerőd.


Készítette: Marion Schneider & Christoph Aistleitner

Főterén található a szász evangélikus erődtemplom, amely a Barcaság legmonumentálisabb erőssége. Sorsa hasonló a Szászermányiéhoz, közel lévén Erdély határához, az Ósánci-szoroson és a Bodzai-szoroson betörő ellenség mindig beléjük ütközött. 

A XIII. századi eredetű korai gótikus templomot a XV. században átalakították. A keresztházas, cisztercita típusú épület falait alig változtatták: csupán a hajók és a szentély találkozása fölé került egy nyolcszögletes, gúlasisakos torony, a szentély északi és déli falához pedig egy-egy keresztboltozatos kápolna épült. A templom főbejárata a Ny-i oldalon, míg mellékkapuja az északi kereszthajó záródásának középső részén található. Szent Kereszt-oltára 1450 körül készült, stallumát a rajta lévő felirat szerint 1526-ban faragták.

A templomot megközelítően kör alaprajzú kettős védőfal övezi. Külső védőfala nagyrészt megsemmisült, és csak alapfalainak egy része maradt meg. Bejárata a déli oldalon van, melyet egy sokszögű, kiugró tornyos, és egy védőpártázattal ellátott elővédőmű erősített. Ehhez csak az övező mély és széles vizes árkon átvezető cölöphídon lehetett eljutni, melynek végén felvonóhíd volt. A vizesárokba a környező források vizeit vezették. A felvonóhíd az árokkal együtt már eltűnt, helyét a XIX. században épített oszlopcsarnokos folyosó foglalja el. Bejáratként alagútszerűen kiképzett kapuvédőművet építettek, amelyet öt helyen is elzárhattak tölgyfa kapukkal. A ma is meglévő nagyméretű kapubástya alatt még megvan az alagútrendszer folyosója, melynek közepe táján a leereszthető védőrács eredeti helyén található.
A templomerődön belül az elő- és a belső udvar védőfalához két-három emelet magasságban összesen 275 kamra épült, az ezek előtt végigfutó, fából készült nyílt folyosókkal, a hozzájuk felvezető karfás lépcsőkkel. Ezekben a kamrákban nemcsak tulajdonosaik találtak menedéket, hanem itt helyezték el értékeiket, élelmiszereiket is. A kamrák ma is teljes épségükben állnak.

Egykor magát a települést is fal vette körül, melynek öt kapuja volt.

Nyitva tartás:

Vasárnap és hétfő kivételével a templom nyitva van az érdeklődők számára reggel 9-től 17-ig nyári időszakban, illetve szombaton 13-ig. Télen pedig 9-15 között.

 

BRASSÓ


Készítette: RonyeczRobert

Igazi szász város, elbűvölő belvárossal.

 A város területén a honfoglalás előtt bolgárok laktak, mely már ekkor népes település lehetett. Szent István a Cenk-hegyre építtette a Brassovia nevű várat, amit 1211-ben II. Endre a Német Lovagrendnek adományozott.

Brassó legfontosabb nevezetességei – köztük a Fekete templom és a régi Városháza – a főtér környékén, a középkorban fallal körülvett Belvárosban találhatók.

Fekete templom: Erdély legnagyobb temploma, és Európa legkeletibb gótikus temploma. Szász evangélikus templom. Neve az 1689-es tűzvész után terjedt el. Brassó nagy része leégett, a templom falai megfeketedtek.  Itt őrzik Európa legjelentősebb keleti szőnyeg gyűjteményét is. A szőnyegeket a város céhei és gazdag kereskedői ajándékozták a templomnak.

A lenyűgöző látványt nyújtó oltár neogótikus és 1866-ban készült. A templom kőből faragott, festett szószéke szintén külön figyelmet érdemel. Talpazatán Mózes áll a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákkal.

A templom nyitva tartása:

  • Szünnap: vasárnap
  • Nyáron: a hét többi napján 9.00 – 17.00
  • Télen: a hét többi napján 10.0015.30-ig.

A templom bejárata mellett áll Johanes Honterus bronz szobra, aki az 1540-es években az evangélikus vallást sikeresen terjesztette az erdélyi szász polgárság körében.

A főtér közepén áll az árkádos régi Városháza. Mai barokk formáját 1770-ben kapta. Eredetileg a céhek tanácsának székháza volt, ma Történeti múzeum működik benne.

A főtér másik nevezetes épülete a jellegzetes erdélyi reneszánsz stílusban épült Hirscher ház (1554) , melyben a nagy múltú Kárpáti Szarvas vendéglő működik.

A főtértől néhány perces sétával érhetünk el a drótkötélpályás felvonóhoz, amivel feljuthatunk a 960 m magas Cenk hegy (Támpa román nevén) tetejére.

A főtér és a felvonó közt útba ejthetjük Brassó legkeskenyebb utcáját – a Strada Sorfii-t azaz a Zsinor utcát – ami tulajdonképpen egy szűk sikátor.

A Belváros és a Bolgárszeg határán áll a régi brassói városfal legszebb és legjobb állapotban megmaradt kapuja, az 1559-ben épült Katalin kapu – Poarta Sfántu Ecaterina -.

A Belvárostól északra fekszik az 1524-ben épült Felelgvár – Cetate -.

 

Brassót elhagyjuk PLOIESTI irányába az E 60-as úton. Utunk során keresztül haladunk Négyfalun (Sacele). A barcasági csángók itt élnek.

Utunk a Bucsecs és a Brassói havasok között vezet, jó minőségű aszfalt úton. Brassótól kb. 50 km-re található Sinaiaba.

 

SINAIA


Készítette: Moritz Eyer - Molle

(már nem tartozik Erdély területéhez, de Európa egyik királyi rezidenciája található itt, mindenképpen megéri a kitérőt)

Itt található a Peles völgyi kastély – Castil Pelisor -, a román királyok nyári rezidenciája I Károly (1866 – 1914) ) idején épült és mára a XIX századi Európa egyik fontos emlékműve lett. A király által vásárolt területen a kastély mellett több más épület is építettek, így a Pelisor kastélyt, a testőrség házát, az Economatot, a Casa de Vânătoare Foişor, vadászházat, istállókat, az áramfejlesztő telepet és a Sipot villát. A vadászház épült fel leghamarabb, így a királyi házaspár a kastély elkészültéig (1883) itt lakott.

A helyi áramfejlesztőnek köszönhetően a Peles volt Európa első tejes egészében árammal megvilágított kastélya. Az 1900-as években a kastély újabb emeletet kapott, és a főtornu magasságát is megemelték. Befejezett állapotában területe 3200 nm, 160 szobája és több mint 30 fürdőszobája van. A 160 szoba Európa egyik értékes képtárának és egy 400 darabos XIV-XVII. századokból származó fegyvergyűjteményének adott otthont. A fafaragások és ólomüvegek szépsége méltán váltja ki a látogatók ámulatát. Jelenleg a kastély 35 %-a látogatható. A Fogadóterem 1910-ben Karel Liman tervei alapján készült. Az addigi belső udvart alakította át egy fafaragásokban bővelkedő, ólomüveggel fedett csodaszép teremmé. A fegyvertermek 1903-1906 között, míg az intarziákban bővelkedő tanácsterem 1914-ben készült el. A Florentina termet, vagy más nevén a Nagy Szalont az olasz újjászületés jegyeiben rendezték be. A XIV. Lajos stílusban kialakított Színházteremben 60 hely és a királyi páholy található. A Császári lakosztály 1906-ban, Mária Terézia stílusban Ferenc József császár látogatására készült. A király távozását követően, 1947-ben a kastélyt megnyitották, majd a kommunizmus utolsó éveiben lezárták a nagyközönség előtt. Ma a vadászház kivételével, amely jelenleg elnöki rezidencia, az egész komplexum látogatható. Az Economat és a hajdani testőrségi székhelyében szállodát, míg a többi épületekben villákat alakítottak ki.

Kb. 45. perces idegenvezetés van.

Nyitva tartás

  • május 15-szeptember 15: kedd 11-17; szerda-vasárnap 9-17; hétfő zárva
  • szeptember 16-május 14: szerda 11-17; csüt.-vasárnap 9-17; hétfő, kedd zárva

A kastély megtekintése után visszatérünk Brassó irányába és kb 21 km megtétele után balra letérünk a 73 A jelű alsóbbrendű útra Risnov – Barcarozsnyó – irányába. 21 km megtétele után balra fordulunk az E 574-es úton Bran – Törcsvár – irányába. Kb. 12 km. megtétele után meg is érkezünk a Bráni Drakula Várhoz.

 

BRAN (Törcsvár)


Készítette: Dobre Cezar

A kastély I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott. A XV. században a kastélyt Vlad Ţepeş uralkodó használta. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található háttérben a Bucsecs lélegzet elállító panorámájával.

1918-ban miután román fennhatóság alá került, a vár Mária román királyné birtoka lett, aki romantikus kiegészítésekkel restauráltatta.

1920-ban Brassó Városi Tanácsa, Maria a României román királynőnek ajándékozta az 1918 december 1. Nagy-Románia egyesülése alkalmából. A királynő átépítette és felújította, majd Ilean nevű leányának hagyta örökségül. 1948-ban a királyi család száműzetése után, a Törcsvár kastély a román állam tulajdonává vált, és a következő időkben történelmi múzeumként szolgál.

A kastély 100 m magas hegyen épült, trapéz alaprajzú, É–D-i irányú belsőtornyos vár. A várnak egyetlen bejárata van, egy vastag falú, szűk bejáratú kaputorony, melyhez eredetileg elmozdítható falépcső, ma kőlépcső vezet. A kastély igen látogatott belföldi és külföldi turisták által egyaránt, ugyanis tévesen, a legendákból és horror filmből ismert Dracula gróf (Vlad Ţepeş) kastélyának tartják.

Nyitva tartás:

  • Nyáron: minden nap 9-19-ig (utolsó beengedés 18 órakor)
  • Téli időszakban: hétfő kivételével, minden nap 9-17-ig (utolsó beengedés 16-kor)

A vártól visszaindulunk Brassó irányába (30 km). Nem megyünk be a városba, hanem Sighisoara - Segesvár – felé indulunk tovább az E 60 jelzésű nemzetközi úton – román jelölése: 13 –as.  A szászok földjén vezet utunk, szép dombos tájon keresztül. 107 km megtétele után jobbra letérünk Vinatori – nál – Héjjasfalvánál -.  S a már jól ismert úton 38 km megtétele után érünk Székelykeresztúr érintésével Székelyudvarhelyre.