HU | RO | EN | DE
 
 
 
 

 
 

 
 


 

Hírlevél


 

 

 Valutaváltó

Pénznem
Cél pénznem
Összeg  
Eredmény  

Aktuális árfolyamok:
BNR - 2017. október 21.
HUF = 0.0149 RON
$ = 3.89 RON
€ = 4.60 RON
£ = 5.12 RON
 


 

 Időjárás

 


Korona Panzió

Székelyföld és a székelyek

 

Erdély legtávolabbi részén, a Székelyföldön egységes tömbben mintegy hétszázezer székely  él.

A legtöbb magyarországi turista számára felejthetetlen és felemelő élményt jelent, hogy a határtól kb. 350-400 kilométerre magyar nyelvet hall. Mindenki magyarul beszél.

A falvakban, de még a városokban is nagyon kedvesen fogadják a magyarországi látogatót. A legtöbb helyen előkerül a pálinka, kávé és esetleg egy kis házi sütemény, amivel megvendégelik a messziről jött utazót.

Nem illik és nem is szabad visszautasítani a kedves invitálást, mert ezek a személyes találkozások, önfeledt beszélgetések jelentik a székelyföldi utazások egyik, sőt sokak számára legnagyobb élményét.

 

A beszélgetés során gyorsan kiderül, hogy közös a nyelv, de azért még is van eltérés.

Az ízes tájszólás mellett a híres, furfangos székely észjárás is megnyilatkozik egy- egy csalafinta megfogalmazásban. 

 

A középkorban Székelyföld területe nem tartozott a magyarországi vármegyerendszerhez, hanem saját közigazgatási egységekre, ún. székekre tagozódott. 

A székekben élő székelyeknek, mint szabad katonáknak a legfontosabb feladat az volt, hogy a magyar állam keleti határait védjék.

Társadalmilag a magyar nemességhez tartoztak, ezért számos kiváltságot, többek között adómentességet élveztek.

A székely társadalom két fő rétegből állt: a székely lófők lovon teljesítettek szolgálatot, míg a közszékelyek gyalog vonultak hadba. 

Kollektív szabadságjogaik védelmében a székelyek a történelem folyamán sokszor álltak  harcban Erdély fejedelmeivel, majd később pedig a Habsburg ház uralkodóival.   

 

A székely nép eredete homályba vész. Egyes történészek véleménye szerint a székelyek még a honfoglaló magyarokat megelőzve telepedtek le a Kárpát – medencében a VII – VIII. században, más kutatók viszont azt állítják, hogy Árpáddal együtt érkeztek.

Egy biztos, hogy az Ázsiából hozott kultúra sokkal erősebben fennmaradt a székelység életében, mint a többi magyar népcsoportéban. A székely népművészetben a mai napig kimutatható az ősi vallás motívumainak továbbélése, de egyedülállóak a rovásírásos emlékek is.

 

A legenda  szerint a hunok a székelyek ősei, bátor, erős nép volt.

A legnagyobb királyuknak Attilának sok fia közül a legvitézebb Csaba volt, aki görög anyától származott.

Attila halála után két fia  Csaba és Aladár nem tudtak megegyezni, egymással harcba keveredtek az utódlás miatt.

Csabát a szikambirai (óbudai )  csatában legyőzte Aladár.  Annyi vér folyt, hogy  a Duna kiömlött és sokig nem lehetett inni sem a vizéből.

Csaba katonáival visszaköltözött az őshazába Szittyaországba. A seregből azonban 3000-en nem mentek el Csabával, hanem letelepedtek Csigla mezején Nyugat – Erdélyben, majd később keletebbre a mai Székelyföld területére költöztek. S ettől kezdve magukat székelyeknek nevezték, szittya betűkkel írtak botokra. Ezt most rovásírásnak nevezik. Évszázadokon át várták vezérük hazaérkezését.

 

Amikor egy alkalommal a székelyeket a környező népek megtámadták és szorongatott helyzetbe kerültek csoda történt! A Hadak útján, a Tejúton megjelent Csaba királyfi erős seregével és visszaverte a támadást eldöntve ezzel a csata sorsát is, majd ismét visszatért a csillagok közé. 

 

Székelyföldön számos olyan hely van, amelyhez valamilyen hun monda, legenda kapcsolódik. Székelyudvarhelyen volt a hegy oldalán Budának, Attila testvérének vára – Budvár – amelynek még mai is látszanak maradványai. A vár történetéről Székelyudvarhely kirándulási lehetőségnél lehet olvasni.